A sör tisztasági törvénye a német sörfőző kultúra része

2024 Szerző: Isabella Gilson | [email protected]. Utoljára módosítva: 2023-12-17 03:28

A német sörfőzés a sör tisztasági törvényének megfelelően több mint 500 éve létezik. Az e törvényben előírt alapanyagok felhasználásával a német sörfőzők a világon páratlan fajtát hoztak létre. Ma Németországban több mint 5000 különböző sör létezik.

Tények és adatok a német sörről

A statisztikák szerint 2016-ban Németország 104 liter sört fogyasztott fejenként. Európai összehasonlításban egyedül Csehország fogyaszt többet. A hagyományőrzésnek köszönhetően nő a sörfőzdék száma Németországban. Ez a szám sokkal magasabb, mint az összes hasonló európai adat. A Német Sörgyártók Szövetsége szerint jelenleg 1408 sörfőzde működik. A produkciók száma 2020-ra várhatóan eléri az 1500-at.

Németország minden évben több mint 16 500 ezer hektoliter sört (1 650 000 000 liter) exportál. Az első helyet megszerezve messze megelőzi riválisát - Belgiumot és Hollandiát. Az országnak is vana világ legnagyobb sörfesztiválja. A tavalyi müncheni Oktoberfesten összesen mintegy 6 900 000 liter habos it alt ittak meg, ebből 162 200 alkoholmentes volt.

A sörfőzés művészete a törvény szerint

A bajor sör tisztasági törvényét, más néven Reinheitsgebot és a bajor sör összetevőiről szóló törvényt 1516-ban fogadták el. Elmondása szerint csak az összetevőkből - árpából (nem maláta), komlóból és vízből (az élesztőt 300 évvel később fedezték fel) - készült sört "tiszta" és ivásra alkalmas felirattal. A törvényt a búza mennyiségének növeléséről is elfogadták. A lakosságnak nem volt elég élelme, a nemesség ebből a gabonából sört készített. Ezzel a törvénnyel IV. Vilmos eltörölte ezt a kiváltságot.

A sör tisztasági törvényét ma még a marketingben is használják. A Gebraut nach dem Reinheitsgebot vagy az 500 Jahre Münchner Reinheitsgebot büszkén írja ezt a palackcímkékre és a reklámba. Ez azonban nem teljesen helytálló, mert a törvény szerint csak árpa használható az előállításhoz, búza vagy egyéb gabonafélék nem. Ráadásul a rendelet második része a sör eladási árát is meghatározza, és az egyértelműen nem egyezik meg a mai árral.

A sörrendeletek történetéből

Reinheitsgebot (Reinheitsgebot) 1516. április 23-án fogadták el Ingolstadt-Landstandetagban. A találkozón a nemesség képviselői, egyházi elöljárók, a város és a piacok küldöttei gyűltek össze.

A rendeletalkotásban már jóval a bajor sör tisztasági törvénye előtt történt előrelépés. Augsburg városában, 1156-ban jelent megNürnbergben 1293-ban, Münchenben 1363-ban és Regensburgban 1447-ben. A 15. és 16. század második felében továbbra is megjelentek a termelésre és az árakra vonatkozó regionális törvények. A vizet, a malátát és a komlót a sörkészítés egyetlen összetevőjeként IV. Albrecht herceg jelölte meg Münchenben 1487. november 30-án.

Az 1516-os sörtisztasági törvény másik előfutára az 1493-as alsó-bajorországi rendelet volt, amelyet György bajor herceg írt, és amely szintén korlátozta az összetevőket. Nagyon részletes bekezdéseket tartalmaz, amelyek felsorolják a sör eladási árát.

Fogyasztóvédelem

A középkorban mindenféle hozzávalót, fűszert adtak a sörhöz, és maga az alkoholos ital is élelmiszernek számított. Az adalékanyagok egy részét, például a belladonnát vagy a légyölő galócát adták hozzá, hogy befolyásolják a sör ízét vagy fokozzák annak bódító hatását. 1486-ra az egyik törvényben jelezték, hogy lehetetlen olyan összetevőket használni, amelyek károsíthatják az embert. A magas minőség iránti vágy ekkor már a fogyasztóvédelem gondolatával párosult.

A törvény elfogadásának fő oka a sör alacsony minősége volt. 1516 előtt az északi sörfőző céhek szigorú szabályai lehetővé tették számukra, hogy kitűnjenek, de a Reinheitsgebot megváltoztatta ezt. A bajorok gyorsan javították termékeik minőségét, és egyesek szerint még az északi céheket is felülmúlták. A rendelet hatályba lépése után bekövetkezett jelentős javulás a sörben sokakat meggyőzöttízértékét, és a tisztaság törvényét még több évszázad után is betartották.

A német kultúra része

A német sörtisztasági törvény modern változatát kulcsfontosságú fejlesztési pontnak tekintik, bár nem az első próbálkozásnak. Az évszázadok során a sörfőzés világhírű művészete jött létre. Napjainkban több mint 1300 német lepárló mindössze négy természetes összetevőt használ több mint 40 különböző sörfajtához (Alt, Pils, Kölsch stb.) és mintegy 5000 egyedi márkához, mint például a Veltins, Krombacher és Bitburger. A világon egyetlen ország sem hasonlítható össze Németországgal a habtermékek választékát és választékát tekintve. A német és a bajor sörfőzők szövetségének elnökei úgy vélik, hogy a Reinheitsgebot az oka a német sör jó hírnevének.

Modern sörfőzés

Németországban a főzés négy összetevőre korlátozódik, ennek ellenére a főzési lehetőségek széles választéka áll rendelkezésre. Jelenleg a sörfőzők körülbelül 250 komlófajtára, 40 malátára és 200 különböző sörélesztőre támaszkodhatnak a sörfőzés során. A különböző főzési módszerek egyformán fontos szerepet játszanak.

Azonban sok sörgyár szeretné átszervezni a jogszabályokat. Ez lehetővé tenné a természetes összetevők használatát a németországi sörtisztasági törvényben már rögzítettek mellett. A sörfőzéshez jóváhagyandó alapanyagokat minden esetben szigorúan ellenőrizni kell. Ma használatNémetországban a nyers gyümölcs továbbra is ki van zárva a termelésből, de az adalékanyagok megengedettek. Az így előállított sör azonban már nem hirdethető a tisztasági törvény hatálya alá tartozóként.